Blog - Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház
A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.
Körmöcbánya – az Aranyváros
Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosa és pénzverőhelye. Már a XII. századtól említik a korabeli források, amikor is sziléziai és türingiai német telepesek érkeztek a Vág folyó gazdag arany- és ezüst lelőhelyeiről híres völgyébe. Károly Róbert 1328-ban szabad királyi bányavárosi jogokkal ruházta fel a települést, és megalapította a királyi pénzverdét. 1335-től itt verték a híres aranyforintot, amely később „körmöci dukátként” vált általánosan elfogadott fizetőeszközzé, és messze földön ismertté tette a felvidéki város nevét. A körmöci dukát évszázadokon keresztül a legbecsesebb, legértékállóbb pénz volt az európai piacokon. Az „aranyváros” a történelmi korokban mindig élvezte a királyok kegyeit. Az aranybányászat a 14-15. században élte fénykorát, a 15.század közepén évente már 14 ezer körmöci dukátot vertek itt. A történelem viharai, a hódítások nem hagyták érintetlenül Körmöcbányát sem, a husziták 1433-ban elfoglalták és kifosztották, 1449-ben Hunyadi János megpróbálta visszaszerezni, de hiába ostromolta az ekkor már hatalmas várfallal és vizesárokkal körülvett várost, nem járt sikerrel. Mátyás király 1462-ben békekötéssel csatolta vissza, de sok nyugalmat a további századok sem hoztak a város lakóinak. 1560-ban jelentős részét tűzvész pusztította el. A feljegyzések szerint 1767-ben a körmöci bányákban mintegy 1300 bányász dolgozott, ekkoriban az iparosodó város lakossága – több mint ezeregyszáz családdal – meghaladta az öt ezer főt. 1849-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg Görgey a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé. A vasút 1869-1872 között épült, újabb lökést adva az iparosításnak, ekkor gyárak és üzemek sora létesült.A település 1920-ig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott, a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolták.
Körmöcbánya (szlovákul: Kremnica) ma város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Körmöcbányai szlovákok
Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.