Nevezetességek, látnivalók

A várdomb a város legrégebben lakott területeihez tartozik. A várat a 14.-15. században emelt középkori épületek együttese alkotja, amelyeket kettős erődítmény véd, amelyre rákapcsolódnak a város sáncaI. A terület domináns építménye a város védőszentjének, Szent Katalinnak szentelt templom, mely neogótikus enteriőrrel rendelkezik. A templom melletti, a bástyakapuval egybeépült karcsú óratoronyban van a város legrégibb és legnagyobb harangja (1588). A templom mögötti északi toronyban régészeti és fegyverkiállítást rendeztek be, a közelben van a védrendszer részeként szolgáló lőréses féltorony és a Bányászbástya. A közelben lévő Szent András nevét viselő román stílusú XIII. században épült körtemplom volt a vár eredeti temploma, boltíves pincéje a várnegyed legrégebbi része, régebben csontháznak használták, felső szintjén gótikus freskómaradványok maradtak fenn. A várnegyed része még a 14. századi eredetű régi városháza épülete, melyben a híres barokk szobrász, Dionysius Ignatius Stanetti munkáiból láthatunk néhányat.

A város első temploma a 13. század végén épült. Erre épült rá 1465–1485 között az a Szent Katalinnak szentelt templom. A templomhoz a 15. században egy tornyot építettek, amely ma reneszánsz stílusban pompázik (az 1560-as tűzvész után). A templom legértékesebb látnivalója, a szentélytől balra látható neogótikus oltáron lévő, gótikus Mária-szobor. Itt látható egy szép keresztelőmedence is.Említésre méltó a karzat alatt álló három gótikus faszobor, melyek Mária, Szent Ilona és Szent Erzsébet alakjait jelenítik meg. Gyönyörű a szintén a karzat alatt elhelyezett barokk Mária-kőszobor, a híres barokk szobrászművész Stanetti alkotása. A látogatók 127 kő csigalépcsőn keresztül jutnak fel a toronyba. Innen nyílik a legszebb kilátás a város és a környék panorámájára. 

A körmöcbányai pénzverde a történelmi Magyarország legjelentősebb pénzverdéje volt, majd 1918 után Csehszlovákia, illetve Szlovákia egyetlen pénzverdéje. A közel 700 éves pénzverde híres volt az ott vert aranyak (később dukátnak nevezett forintok) tisztaságáról, így azok a korabeli Európa közkedvelt fizetőeszközei voltak. 2011. februárja óta az Európai Kulturális Örökség része.

765 – 1772 között készült a barokk Szentháromság-oszlop, mely a korábbi, 1710-ben készült pestisoszlop helyére került. Dionysius Stanetti és Martin Vögerl halála után Ignác Peter Götz építőmester, Anton Mayer és Josef Jenitzer kőfaragók fejezték be. A Szentháromság-oszlop közel 22 méter magas. Az oszlopon 13 szent életnagyságnál nagyobb, 2-2,5 méteres szobra látható.

A főtér 4. sz. házban látta meg a napvilágot Bátori Schulz Bódog (1804-1885) jogász, honvéd ezredes, Klapka helyettese a komáromi várban. 23 csatában vett részt. Bátorságáért kapta a Bátori előnevet. A főtér 8. sz. kazettás mennyezetű háza Mária királynőé volt (II. Lajos felesége). A régi városháza (17. sz. ház). Érdekese a mellékutcákban megbúvó faerkélyes, emeletes bányászházak. A főtéren álló két- és háromszintű házak eredetileg gótikusak voltak, de reneszánsz, majd barokk és klasszicista (18-19. sz.) átalakításon estek át.

A faragott barokk díszkút Stanetti alkotása. Stanetti Dénes (1710-1767) német szobrász, Körmöcön kívül Privigyén, Selmecbányán és környékén működött.